Van tehát egy szobánk, ami “rendben” van. Persze most jobb, hogy nem látjátok 🙂 Szóval fogalmazzunk inkább úgy, hogy a szoba, ami a KUPI KÖRÜL van, tényleg jó lett.
A sokak által vitatott kékesszürke falszín felkerülése után Párom csak annyit mondott: “Olyan, mint az Otthon magazinban!” Hát kell ennél nagyobb elismerés? Nekem biztosan nem. 🙂
Nem mintha az én érdemem lenne a végeredmény – a fehérre festést hárman vittük végbe Párom nővérével, a színre festésnél pedig nővérem festő végzettségű párja is segített.
De a színt én választottam. Na jó, Kedvesem nélkül talán meginogtam volna, annyian mondták, hogy sötét lesz, hogy már én is túl szürkének láttam. De egyrészt akkor már megvettük a festéket (‘sulyom’ a Platinumtól), másrészt pedig oly régóta tetszik az árnyalat. Hiszen már itt is említettem
A végeredménybe pedig beleszerettem. Pedig még nem is a vég, hiszen még egy rétegben le kell festeni, mert a 20 négyzetméterre való 1 literes festék nem igazán volt elég egy kb. 15 négyzetméteres falra (mínusz az ablak). Legalábbis foltos lett. De sajnos a véglegesítéssel meg kell várnunk az újravezetékelés végét, és jelen állás szerint… ki tudja, hol van az még 🙁 De ez a legkevesebb.
Most pedig lépésekben: (Figyelem! Így meglepően gyorsnak tűnhet a folyamat; ez ne tévesszen meg senkit! 🙂 )
Innen indultunk
Egy kis vésés (“vicces, ha mégsem mindenhol vályog a fal…)
Plafoncsiszolás
Glettelés után
A cserépkályhára vigyázni kell!
Megkezdődött a festés
Minden fehér végre!
…és gyönyörű kékesszürke (itt még foltos egy kicsit).
Szerintetek jó alap az Otthon magazinra? 🙂
Nekem tetszik és igen jó alap 🙂
Köszi 🙂 Majd igyekszem, hogy a folytatás is méltó legyen :)/Te kis “kivételes”, “élőben” is láthatod 🙂 /