Ez a tánc, azt hiszem, leginkább a tangóhoz hasonlít. (Nem mintha tudnék tangózni 🙂 )

Bálteremnek a leendő konyhánkat neveztük el, miután megtörtént a járólap  lerakása. Persze már odáig is elég hosszú út vezetett. Részleteket már mutattam, most összefoglalva:

1. Lebontottuk a korábbi főzőfülkét leválasztó falat:

2. Így kaptunk egy kb. 18 négyzetméteres teret. A cserépkályha is jobban érvényesül így (persze pokróc nélkül 🙂 ):

3. Párom megnézte, van-e rendes beton a két réteg linóleum alatt. Szerencsénkre volt, és nem ért minket kellemetlen meglepetés, mint a hátsó szoba esetében. Azonban a lino leragasztása is elég rendes volt, így végül Párom, apukája és a kőművesünk együttes erővel, cirka fél óra megfeszített munkával szedte (szenvedte) fel.

4. Azért persze nem volt tökéletes a beton, ezért kellett egy kevés kiegyenlítő rá. Jól nézett ki, ahogy magától elterült, szép, sima felületet varázsolva:

5. Végeredményben azt hiszem, hagytuk magunkat lebeszélni a laminált padlóról, mint konyhai burkolatról 🙁 (na jó, az áramszünet során távollétünkben leolvadt hűtő és ennek következményeként felpúposodott padló lehetséges képe elég elrettentő volt, még képzeletben is). Így kötöttünk ki a járólap mellett. A választottunk a sötétszürke greslap lett. Az okok? (Annak ellenére, hogy Tesóm szerint minden közvécében ez van és gáz…) no igen: 1. a kedvező ár; 2. nekem mindig is tetszett, lakberendező tanulmányaim során rengeteg helyre ilyet terveztem be, csak más paraméterekkel. A miénk az átlagos 30×30-as  lett.

Ekkor már beköltöztünk, úgyhogy amíg friss volt a padló, pallón jártunk be a szobánkba. Egyensúlyérzék-fejlesztő gyakorlat 😀

6. A (jelenleg már készülő) konyhapultunk fölé tervezett csempe már korábban felkerült:

Hát, nem tudom, mennyire látszik (pedig mintha készítettem volna jobb képeket is…), szóval valahol a glettcsík és a még koszos régi csempe között van az általunk választott, “mintha-mozaikos-lenne” csempe. (A régi elég jó állapotban van, a konyhapult mögött pedig úgysem fog látszani, ezért hagytuk fent – költséghatékony megoldás.)

Tényleg! Valaki meg tudná mondani-írni nekem, hogy mi a különbség a konyhai és a fürdőszobai csempék között (eltekintve a zöldséges dekoroktól, halacskás díszcsíkoktól)? Ugyanis a lakberendezési áruházban majdhogynem őrültnek lettünk nézve, hogy a konyhánkba szánjuk a fenti egyedet, hiszen “az fürdőszobai csempe”!? Mitől-miért? Könnyebb a vízkövet levakarni róla, mint a felfröccsent olajat? 😛 (Anya döbbentett rá, amikor nagy boldogan mutattam neki a kis kockást, hogy lesz vele meló, mivel – a képen talán nem látszik – a fehér elválasztó csíkok vájatok…)

7. Kipróbáltuk a már jóóóó régen megvett falfestéket:

…és megegyezik a színes könyvemben kiválasztott “bíbor rózsaszirommal”! 🙂 Jó lesz. 😀 Már alig várom, hogy fent legyen a falon, de elég lassan haladunk. Ma végre volt ideje Páromnak megcsiszolni a glettet (persze közben kiderült, hogy egy-két helyre kenni kell még…majd holnap… :P) – nekem akkut tériszonyom van, úgyhogy a másfél méternél magasabb terület (tehát a 90%) Rá várt. Az eredmény:por…mikor szabadulunk már meg végre az összestől?!?!

8. Ahol most tartunk: megrendelés leadva, készül a konyha-bútorunk. A fiókgombok már megérkeztek, kis színes gömbök lesznek. 😀

Az ablak alá pedig Apa és Párom felfúrták a polc helyét, hogy ne festés után kelljen:

A kép nem túl jó, élőben sokkal erőteljesebb. Igyekszem a felújítással, hogy mire a konyhaszekrény elkészül, a polc is szép legyen. 🙂

Már tényleg a célegyenesben vagyunk…