Az albérletünk teraszáról kilátás nyílt templomra-víztornyokra-messzeségre. Nagyon szerettem, és nagyon hiányzik. (Na jó, itt azért ritkán gondolok rá 🙂 Páromnak mindig azt mondtam, én abból a körablakos kis lakásból nem megyek ám akárhová! De a “mézeskalács-házunk” kedvéért még hamarabb is költöztünk, mint muszáj lett volna 🙂 )
Szeretek fotózni, így természetesen rengeteg fénykép készült napfelkeltéről-szivárványról-viharról (csak sajnos villámról nem sikerült 🙁 – pedig azt imádtam a legjobban, amikor 3 oldalról körülvett minket az égzengés. Szerettem “viharok és szelek útjában lakni” – Szabó Magdától szabadon, mert könyveim dobozban).
A legtöbb kép azonban azt hiszem, a régi víztorony mellett-mögött lemenő napról készült.
A víztorony persze télen is szép:
Nem tudom, mikor kezdődött ez nálam, de erősen vonzódom a különleges, regényes-ódon-megkapó épületekhez. Így simán laknék például:
malomban:
régi raktárban (persze loft sítlusban):
panoramio.com
a turai kastélyban (a toronyban természetesen 😀 ):
…és (mily meglepő) víztoronyban is:
a szegedi “Öreg hölgy”-ben (kár, hogy műemlék, pedig Szilvinek külön vendégszobája lenne 😉 ):
…a Margit-szigeten:
…de leges-leges-leginkább Debrecenben, a Nagyerdőben…
orszagalbum.hu
Szóval, bár nem szép dolog, és házunkat nem adnám semmiért és senkinek, azért mégis irigykedem egy picit, ha ilyet látok (sajnos nem élőben 🙁 ):
Hollandiában:
Belgiumban:
klarisshomedesign.blog.hu
Németországban:
De nem kell ilyen messzire menni ahhoz, hogy lakott víztoronyra bukkanjunk. Dél-Magyarországon, valahol Szekszárd és Pécs között, a regényes nevű Palotabozsokon ezt a tornyot lakóépületként említi a viztorony.hu:
Az alapterület sem minden esetben kicsi, a sok lépcső pedig edzésben tart. 🙂 Ha elég elszánt vagy, már “csak” a pénz lehet akadály. 🙁
Nos, laknál víztoronyban? 😀
