A “nagy felújítások” sorát pont azért kezdtem ezzel a polccal, mert olyan egyszerűnek tűnt…

Gondoltam, csak lecsiszolom, lefestem, és már kész is! Hát, ő máshogy gondolta…

Eddig kétszer veselkedtem neki, de ahogy merültek fel sorban a problémák, kissé lohadt a lelkesedésem 🙁

Először is, amint  a képen is látszik,  a jobb oldalán végigfut egy tekintélyes repedés.

Itt még szinte meg is örültem, hogy kipróbálhatom a fatapaszomat. Persze időközben rájöttem, hogy ekkora hiányhoz lehet mást kellene alkalmazni, de végül is, megoldottam. Viszont ami biztos, hogy tubusos fatapaszt nem veszek még egyszer. Nagyon nehezen jött ki a tubusból a cucc, a végén már úgy fájt a kezem az állandó nyomkodástól, hogy kalapáccsal ütöttem 🙂 (nem a kezem, a tubust :D) Egy egész (azt hiszem 50 ml-es) tubussal felhasználtam. Csak kívülre kentem, egyrészt, mert meguntam 🙁 , másrészt, mert belül úgysem fog látszani. Hát igen, itt már sejtettem, hogy nem fogok felesleges energiákat pazarolni szegény kis polcra, úgyis csak “ideiglenes” lesz. Hogy utálom ezt a szót…pláne, hogy előreláthatólag éveket jelent… 🙁

Amíg száradt a fatapasz, elkezdtem csiszolni. Újabb nehézség: a polcot nem lehet lapjaira szedni, illetve mivel ránézésre is a házzal egyidős, minden, eredetileg egyenes része másfelé hajlik. Az excenter csiszoló pedig nem fér oda az apró helyekre. Maradt a kézzel csiszolgatás – főként a festékmegfolyások esetében, a polcok alján.

Terveim szerint fehérre fogom festeni, bár egyszer elbizonytalanodtam. Itt:

A középső polcról ugyanis (eleinte) teljes egészében le tudtam csiszolni a festéket. De a többiről nem. 🙁 Pedig már tetszett megkezdeni a nyers fa 🙂 Valószínűleg ezzel a résszel azért jártam így, mert domború, a többi polc ezzel szemben viszont inkább homorú. Illetve repedezett, sőt, mint tegnap kiderült, néhol szuvas is 🙁

Szóval, jelenleg itt tartok. Valahol az őrület határán… 🙁

De nem adom fel, mert szükségem van a kis “drágára”, szóval irány a bolt, szúirtó cuccért. Igyekezni fogok, de előre szólok, nem bízom benne, hogy ez most tökéletesen szép lesz 🙁 Bár ahogy magamat ismerem, addig úgysem nyugszom 🙂

Én most (“idegnyugtatásként”), indulok alaprajzot kreálni (persze a változtatás jogát fenntartom, mert ma még konyhát is festeni kellene…).

Nektek pedig egy kérdés: vajon hol fogom hasznosítani (ha elkészül valaha, vagy berakom így…), ezt a “szívem csücske” polcot?

Lehet tippelni! 🙂