Eddig csak néha-néha cikázott át az agyamon, de jelenleg már vagy 2 órája azon töprengek, kell-e nekem a facebook. Mármint a blogomnak.

Az sem ment könnyen (mármint a lelkemnek), hogy ‘magánemberként’ regisztráljak. De miután már lemaradtam-lemaradtunk egy-két baráti összeröffenésről, és néhány barátomról is ezer éve hallottam utoljára amiatt, hogy se én, se Párom nem vagyunk fent, hát… bevallom: megtörtem. Bár a fentebbi helyzetekkel (miszerint ha nem olvasod az “eseményeket” és körleveleket, le vagy ejtve, és jó, ha nem felejtenek el – max. megkérdezik, Te miért nem voltál ott, ahol mindenki?), nagyon-de-nagyon nem értek egyet. Szerintem egy igaz barátság nem így működik (és szerencsére azért van, aki még felhív, bármily elavult is ez a módszer…), de azért..- mégiscsak jó számítani…

Amikor végül beléptem a “körbe”, ráébredtem, hogy volt osztálytársaim egy fénykép kapcsán már eltűntként kezeltek (basszus… 🙁 ), szóval ha ők megnyugodtak, már jó 😀 (Teszem hozzá, látványosan azért nem nagyon kíváncsiak rám…Tisztelet a kivételnek, egyikük általános óta a legjobb barátnőm :D)

No mindegy, egy-két dolog azért csak jó benne, most is egy barátnőmmel csetelek pont erről a dilemmámról…

Talán be kellene vetni a pro-kontra listát? 😀

Ami mellette szól:

1. A ‘nagyok’ is így csinálják.

2. Talán ez is hozzájárul, hogy ‘nagyok’ – többen találnak rájuk, több az olvasó?

3. “Számításból” – az olvasottság most nagyon jól jönne, így VIP-esként 😀

4. Azért csak jó érzés, ha szeretik, amit csinálsz, és erről megerősítés is érkezik. Ha csak egy kattintással is.

Ellene:

1. Idegesítene szerintem, kényszeresen meg nem jó “posztolni”

2. Elég nekem a blog, azt pötyögni, hogy klassz legyen 😀

3. Na meg, amiről írok, a Ház, a bútorok, szintén időigényes… nemsoká dolgozni is kezdek, nem hiszem, hogy beleférne.

4. Többnyire “saját anyagból dolgozom”, insprációs anyagot csak adott témákban gyűjtök, csak néhány blogot olvasok lakberendezésről, házfelújításról. Tehát nem lenne mit megosztanom, csak a blogom bejegyzéseit. Annak meg nem hiszem, hogy lenne értelme.

5. Így is sokat ülök a géppel az ölemben, nem kellene tetézni 😛

6. Azért csak kihasználom az oldalt – megosztom rajta a bejegyzéseimet, és néhányan továbbosztják. Így is eljut sok emberhez. 😀

 

Azt hiszem, meg is van az eredmény: egyenlőre sztrájkolok.

 

A változtatás jogát persze fenntartom. Majd szólok, ha felhagyok a sztrájkkal, de nektek mindegy is, hiszen már rámtaláltatok 😀

Az olvasottságra igen jó megoldás, ha reklámoztok 😉 “Jó bornak nem kell cégér”, a szóbeszéd talán még mindig jobb, mint a facebook…