Már “csak” az utómunkálatok vannak hátra 😀
De esküszöm, hiányzik a szervezés. 😉
Én egészen május 24-én déli tizenkét óráig tök nyugodt menyasszony voltam. De tényleg.
Valahogy akkor sem lettem ideges, amikor a fotósunk felszívódott (persze később kiderült, hogy annyira mégsem, és mi is figyelmetlenek voltunk, de a végeredmény szempontjából ez tök lényegtelen), és akkor sem, amikor az anyakönyvvezető a kitűzött dátum előtt 2 héttel felmondott.
Minden megoldódott, és a lehető legjobban – valahogy minden és mindenki összefogott mellettünk.
Az esküvőt végül (és csak részben véletlenül), családi kalákában oldottuk meg.
Így lett tényleg olyan, amilyet szerettünk volna, és tényleg olyan “MI”.
Ömlengeni nem szeretnék, nem is az én stílusom, és hát ez egy “lakberendezős” blog 😀
Na meg úgyis a képekre vagytok kíváncsiak 😉
A limuzinunk 😉
A gyűrűk.
A ruhám.
A csokrom, bal szélen egy lázadó tulipánnal.
A tortánk (felső harmada) – M&M’s díszítéssel természetesen, hiszen…
…azok mi vagyunk 😉 Párom motorja sajnos szerelőnél volt, így háttér sem lehetett 🙁 , de legalább az ültetőkártyánk stílusos volt 😀
A díszítés, villanyfényben fotózva.
…és végül: Mi.
Gratulálok! Sok boldogságot a továbbiakra is 🙂
Köszönjük! Igyekszünk 😉
Sok boldogságot Nektek!!!!!!!! 🙂
Köszönjük szépen! 😀
Nagyon sok boldogságot! 🙂
Köszönjük! 😀