Mindig sejtettem, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik beleszerelmesedtek ebbe a Házba. Mióta a miénk, egyre több embertől halljuk, hogy ismerőse, barátja, vagy ő maga régóta nézegette már. Szerencsénk volt, annyi biztos, és nem csak abban, hogy épp időben láttuk meg az eladó táblát 😉 Ha a kérdésekre válaszolva elmondjuk azt is, hogy igencsak jó vételt sikerült csinálni, hát… vannak irigyeink, no. Szerencsére kedvesek, és rokon lelkek (aki a régi házakat szereti, rossz ember nem lehet), mi pedig szeretünk beszélni a Házunkról, ha valakit tényleg érdekel. 😀
A lényeg, hogy minap összefutottunk a ház előtt egy ismerőssel, aki nem mellesleg a Városvédő Egyesület tagja is. Röviden és tömören: annyit mondott, hogy örül, hogy jó kezekbe került a Ház, és hogy a majdnem-szemben lakó haverját tuti kinyírja, hogy nem szólt neki idejében, amikor eladóvá vált 😉
Építész megközelítésből is érdeklődött a Házról, és csak megnézte belülről is, bár először nem akarta fájdítani a szívét. (Még jó, hogy az építész szemet nem zavarja annyira a kupi 😛 )
Beszélgettünk egy sort, ami közben megemlítette, a Városvédőkkel már régóta tervezik, hogy az arra érdemes házakat a városban helyi védelem alá vegyék. Szerinte nincs túl sok, eredeti szépségében fennmaradt ház városunkban, olyan pedig tényleg kevés, ami jó állapotban is van. Én talán 10-15-öt “találtam” eddig, bár nem jártam minden utcában, de a régi házak még lepukkant állapotban is vonzzák a szememet (sőt!) 😉 De a lényeg, hogy a mi házunkat is ebbe a szűk kis csoportba sorolta ismerősünk 😀
Ma délelőtt pedig pontosítottam ismereteimet a helyi védelemről.
Helyi védelmet a helyi önkormányzatok adhatják ki azon épületeknek, amelyek országosan ugyan kevésbé, helyileg viszont jelentősnek minősíthetők. A helyi védelem általában kevesebb korlátozással jár a tulajdonos számára mint az országos: az épület — feltéve, ha értékei nem károsodnak — korszerűsíthető, vagy átépíthető.
Részleteket ezen az oldalon találtam (törvényt is olvasgattam, de főleg reggel annyira nem tudtam befogadni 😛 ):
“Építészeti örökségünk helyi védelme
Építészeti örökségünk helyi, önkormányzati védelem alatt álló épületei szerves részét képezik egy országos, többszintű értékvédelmi rendszernek. „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) felhatalmazása alapján alkotott 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet kimondja, hogy a „helyi védelem az építészeti örökség mindazon elemeire kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, és amelyet önkormányzati rendelet helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít”. A helyi védelem a „település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (helyi egyedi védelem) terjedhet ki.”
A helyi védelem célja egy adott településnek és környezetének, az ott megtalálható értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti jellegzetességek minél hitelesebb és teljesebb megőrzése. A fennmaradt és védelemre méltó épületek, épületegyüttesek mind történeti, mind pedig művészettörténeti szempontból jelentős értéket képviselnek, ugyanakkor az adott közösség önmeghatározásának is fontos pillérei. Fenntartásuk és méltó hasznosításuk tehát gazdasági, kulturális, végső soron településpolitikai érdek.
A helyi védettségű emlékek nagy száma, településeink jellegzetes karakterét meghatározó tulajdonsága, valamint sokfélesége a helyi védelem alá vont emlékek szakértő, hiteles felújítását és megőrzését követelik meg. A megőrzés alapfeltétele – az erkölcsi megbecsülésen túl – a jó műszaki állapot fenntartása, a „jó karban tartás”, és az esetenként elkerülhetetlen helyreállítás jövőbe mutató magas színvonala.”
Végeredményben a helyi védelem korlátoz, de szerencsére kevésbé, mint az országos. Nem mondom, laknék én műemlék jellegű épületben, de azért egy régi házat valamennyire csak korszerűsíteni kell, ahogy azt már el is kezdtük.
Ha a helyi védelem a ház homlokzati részére vonatkozik, annak megtartására, hát mi leszünk a legboldogabbak, ha egyszer kapunk egy ilyen (vagy ehhez hasonló) táblát:
Igaz, tervezünk változtatást, de csak és kizárólag színben – az ablakkereteket úgyis időszerű festeni, és azért ezt a klassz okker színt nem szeretnénk megtartani, szürkéskékben gondolkodunk. Kicsit más karaktert fog adni a Háznak ez a változás, és jobban a “miénk” lesz általa. Még Városvédő Ismerősünk is rábólintott az elképzelésre 😉
Tudom, még csak lehetőség, lehet, nem is lesz belőle semmi, de azért egy picit büszke vagyok 😀
Miért akarnánk pont azt megváltoztatni, amibe beleszerettünk?
Egy festett menyasszonyi láda – a lakberendező és a néprajzos énem szerelmének megtestesítője. S hogy mi lapul a ládafiában? Menet közben kiderül :)
2009-ben végeztem a Debreceni Egyetem történelem-néprajz szakán, és ugyanebben az évben megszereztem lakberendező végzettségemet is. Bár már néhány éve "divat a matyó", én szeretném bútoraimban, alkotásaimban a díszítés mélyebb rétegét is megjeleníteni. Házunk pedig megadta ehhez a végső lökést: a helyet, néhány régi bútort kezdetnek, és az ihletet.
Még én is büszke lennék, pedig nem is az én házam! 😀 <3