Nem vagyok egy szőrözős alkat, de azért már mégis…
Zöldfülű, ám igen lelkes bútorfelújítóként más blogokhoz fordultam segítségért.
A régi bútorokon gyakran fellelhető kisebb-nagyobb repedések eltüntetéséhez több helyen is a fatapaszt, illetve a folyékony fát ajánlották.
A Dög felújításakor használtam először fatapaszt. A boltban ezen a címen ezt adták:
Pontosabban ezt a kiszerelést már a tubusossal való szenvedés után választottam.
A nagyobb rések eltüntetésére jónak mondható, de többszöri alapos csiszolás után sem ad szép felületet. Keményebb anyag, nem lehet egyenletesen kenni, és erőteljes “illata” van. Apró rések eltüntetésére már első ránézésre is alkalmatlan. 😛
A boltba visszatérve próbálkoztunk a “folyékony fa” kulcsszóval is – ugyanezt a terméket ajánlották – pedig folyékonynak mondható a legkevésbé 😛 (Na persze, a fához képest…talán. 😉 )
Szóval, jobb híján a tálaló-komódnál is ezt alkalmaztam – nem lett szép 🙁 Egyszóval: küzdöttem, és már teljesen alkalmatlannak éreztem magam az olyan látszólag bárányfelhőn-vigyorogva-ugrálok-könnyűségű dolgokhoz is, mint a fatapasz használata. 🙁
A szobafestés során beugrott, talán glettet kellene alkalmaznom. Végül nem próbáltam ki, a komódot is lefestettem már, és annak ellenére, hogy ráleltem a faglett elnevezésű cuccra, kicsit jegeltem a témát.
Mígnem azt olvastam kicsiház-Kata oldalán, hogy egy régi képkeret cirádáin a repedéseket fatapasszal tüntette el, úgy, hogy végigkente (!) az egészet, mint egy babapopsit krémmel! Ennél a pontnál már kezdtem rohamot kapni…
Mígnem kiderítettem, hogy amit ő használ, az nem más, mint a Trinát MESTERTAPASZ.
Igen, aki nem először használja, annak lehet már csak egy szleng-szó a fatapasz, mintegy gyűjtőfogalom, de úgy gondolom, hogy egy ilyen egyáltalán-nem-mindegy-mit-használsz esteben fontos a pontos megnevezés.
A(z egyébként jóval olcsóbb) mestertapaszt persze rögtön beszereztem. A különbség szemmel látható, már használat előtt is.
Rögtön teszteltem is egy fadoboz kisebb repedésén. (Fotó még nincs.) A különbség ég és föld. A kenhetőség, az illat, a végeredmény szempontjából egyaránt.
Amíg a fatapaszt a malterhoz tudnám hasonlítani (nagyobb lyukak-rések eltüntetésénél ELSŐ LÉPÉSKÉNT igencsak ajánlott!), addig a mestertapasz valóban olyan, mint a glett.
Kezemben a varázs-szerrel már jobban fogok haladni (és eszméletlen jó érzés, hogy mégsem vagyok béna) 😉
A Trinát mestertapasz túlságosan ragad pl. a spatulához, ujjhoz. Vagyis: amikor elemelem a réstől az eszközt, akkor a VISZKOZITÁSA OKÁN visszacuppan, a rést pedig nem tömi be. Rágógumi jelleg jobb lenne. Egy restaurátor barátnőm (Munkácsy-díjas) korábban képkeretkez klasszikus enyves (bololgnai) krétát ígért, de veleszületett rossz szokása szerint, elfelejtette (mint festményeim zömét emberi kiszámíthatság keretében időre restaurálni). – Nos, kenjem be zsírral, olasjal a Mester-t .Vízzel ugyanis hígul, mintha viszkozitása is csökkenne, de akkor sok ép felületet behálóz. – Ha vizes vagy száraz szivaccsal finishelek, akkor kijön a tapasz a résből. – Ö s sz e f o g l a l ó a n: ugyan jól tart a Mester, amikor megkeményedik, csiszolható is, de felrakása rossz és csak arra szolgál, hogy felesleges mennyiséget kenjünk fel és sokkal több munkát öljünk a renoválásba, mint kellene.
Ez valóban így van, sajnos én is tapasztaltam 🙁 “Túl lehet járni az eszén”, de nagyon macerás 😛 Van esetleg helyette más, jobb termék ajánlat?
Olyan gyakorlati észrevételem van, hogy kissé várni kell a felkenés után, a keményedés irányában, és akkor kell tompán tömeszelni a hiányt/rést/hiatus-t. De akkor ne válasszunk inkább átrágott rágógummit, amely szintén nagyon tartós és nen ragad fel az ujjra, spatulára, késre. Az is lehet, hogy túl sok olaj van a Mestertapaszban. Amikor megvesszük pl. a konzervdobozban, a szinen összegyűlik az olaj, ilyenkor alaposan újrakeverjük. Pl. plasztelin esetében vettem lészre, hogy a kiszáradt anyagot (olajos agyag) pl. gépolajjal úgy lehet ismét feljavítani, hogy gyúrjuk és gyúrjuk. Az elején még a kezünkhöz ragad, később egyre kevésbé. (Jót tesz a száraz bőrnek, kozmetikusok is alkalmazhatnák a módszert.)
Remélem, a Trinát cég is olvassa megjegyzéseinket és maga oldja meg a tapasz viscositas-sal kapcsolatos tapadás (ném. benetzung) csökkentését, pl. a kéznek vagy spatulának (ném. spachtel > magy. spakli) valamilyen szerrel való bekenése javaslatgával..
Köszönöm a gyakorlati tanácsot 🙂
Nem lenne rossz 😉 Se az, ha találnának megoldást, se az, ha olvasnának 😉 😀 Reménykedjünk.
Addig is hagyjuk a Trinát-Mester-tapaszt kissé száradni, keményedni, akkor már nem tapad annyira és valamelyest formázható. Csakhogy: “őrizni” kell egy kevéssé a “művünket”…
Kedves Moncsi!
Az ajtónk felújításába kezdtünk, arra gondolva, hogy megy ez nekünk szakember nélkül is. Viszont a fa tapasszal nem boldogultunk. Felvittük a repedésekre, száradás után csiszoltuk, de sajnos nem tudtuk teljesen egybe csiszolni a felülettel. Gondoltuk alapozás és festés után jobb lesz, de nem. Az első zománc festék felvitele után megálltunk, mert csúnyán látszik a glett nyoma. (mi fakitt terméket használtuk)
A neten böngészve találtam rá a bejegyzésedre. Kérdésem lenne, a mestertapaszt ha vásárolunk az eddigi hibákat el tudjuk vele tüntetni, tudunk még javítani a helyzeten? Jól értettem hogy az egész felületet kellene vele átkenni, hogy egyenletes alapot kapjunk?
Válaszod köszönöm, és tudom már régi blog bejegyzés,de hátha olvasod…
Kedves Eszter!
Így, fénykép hiányában nehéz pontos választ adni (esetleg küldhetsz az “üzenet a szerzőnek” gombra kattintva). A fakitt terméket én még nem használtam, így nem tudok róla véleményt mondani. Amit viszont biztosan tudok, hogy a mestertapaszt gyönyörűen lehet csiszolni, és a festés alatt (megfelelő festék esetében) nem fog látszani. Azért írom, hogy “megfelelő festék”, mert pl. egy hintaszék kapcsán egy vizes bázisú festékkel sokat szenvedtem, de például a legutóbbi kis komódom esetében használt falfesték elsőre elfedte a fehér tapaszt. (ott láthatsz is képeket róla 😉 ) Az is tény, hogy ha nem tudod teljesen egybecsiszolni a felülettel, a festék inkább kiemeli a hibát, mintsem eltüntetné. Egész felületet átkenni pedig csak akkor érdemes, ha pl. korából adódóan sűrűn repedezett a felület, Te pedig teljesen sík alapot szeretnél. De ha csak néhány nagyobb repedés/sérülés van, úgy elég csak azokat kijavítani.
Remélem, érthetően írtam… ha tudsz, küldj képeket nyugodtan, úgy biztosabbakat tudok mondani.