A turai Shossberger-kastély újra és újra és még azon is túl elvarázsol. (Nézd végig a fotóimat, olvass el mindent a honlapon, nézd meg az itt forgatott Holdkirálynő c. filmet, de a legfontosabb: menj el és nézd meg és szeress bele Te is!)
Jelenleg körülbelül az épület negyede látogatható, de megéri így is.
Még mindig Angelina fotói vannak kint 😛 (bár már legalább egy kis teremben), pedig mi biztos, hogy többször jártunk már itt!
Idén szám szerint ötödjére. Ami úgy 500 képet jelent. Most próbáltam a legjobbakat kiválogatni, és hogy ne essek túlzásba, mintha lehetne, nagy duzzogva leszűkítettem a kört 87-re.
Pedig legelőször, 2011-ben, motorral mentünk – fényképező nélkül, de még abban az évben visszatértünk, s pótoltuk a hiányosságokat… majd utána minden évben (kivéve 2013, amikor a Házat vettük, és még a Tiszához se nagyon jutottunk ki, pedig az 10 km-re van). 😀
Mivel lassan, de biztosan felújítják a Kastélyt, mindig láthatunk új dolgokat. Illetve mindig találunk új nézőpontot 😉
…és nem értjük a többi látogatót, akik végigrohannak a termeken és kifelé menet a parkból, nem néznek vissza még néhányszor…
Nos, jöjjenek a képek…
Ha Hatvan felől érkezel Turára, már a falu határából megpillanthatod a Kastélyt. Zsámbok felől jobban elrejtik a hatalmas gesztenyefák.
A kapun belépve ez a látvány fogad.
Az óratorony már felújítva.
A bejárat:
Gyönyörű zárszerkezet a kapun.
Az előtér:
A lépcsőház:
A Pálmaház:
Itt még felújításra váró ablakokkal.
…és a kupolája.
No meg a többi:
…és a részletek (felújítottak és romosak vegyesen), no meg a mindenhol utat törő növényzet:
Növényzet nyoma a Pálmaház falán – azóta már lefestve.
A már újra cserélt, elrozsdásodott tető-díszek. (Akkor voltak kiállítva, amikor 2011-ben jártunk ott.)
A régi óra-számlap.
A Park, égig érő gesztenyefáival:
Végül Mi:
2011-ben…
(Mert kell egy kis horror 😉 )
2012-ben…
2014-ben… Alternatív esküvői fotóinkon 😀
Ihlet 😉 (…és esküvőnk címdala)
2015-ben…
Ha már Ybl Miklóst a Loire menti kastélyok ihlették… kell egy kis Francia drazsé 😉
Már csak néhány havas fotó kellene… hm… karácsonyra talán elkészül Bogárkám is… 😀
Örömet okoztál ezzel a bejegyzéssel. Néhány éve én is jártam itt és le voltam nyűgőzve! Azóta is mesélem, micsoda szépséget láttam, még romjaiban is. Nem tudtam, hogy felújítják.
😀 Örülök, hogy örömöt szereztem… és hogy nem csak mi lelkesedünk Érte 😉 A felújításban pedig az a legjobb szerintem , hogy a mennyezet festéseit például csak konzerválják, és nem próbálják visszaállítani az eredeti színes mintát. Jó látni, hogy tisztelettel bánnak a Kastéllyal, és nem akarják “megfiatalítani”.
Tényleg mesebeli.És még nem is láttuk, pedig ilyen közel van.
Még Aszódon valami gyönyörűség, amit szintén szeretnének felújítani, az is megérne egy misét.Megérdeklődöm, hátha már be lehet menni.
Rákerestem – tényleg gyönyörű…bár én először lepusztulva nézném meg 😉 (mily meglepő… 🙂 )