Kellemes időben nappali 😀

Korábban írtam már arról, hogy az előszoba olyan, mint egy névjegy – ízelítőt ad a Ház hangulatából, a lakók személyiségéből.

Nem túl rögös, viszont annál hosszabb út vezetett el a jelenlegi – még félkész – állapothoz. De ne is nézzük a hiányosságokat (mint falikar és szekrény), se a kisebb javítandókat (mint a néhol foltos festés), se a lecserélni vágyottakat (mint a függöny), azt pedig végképp ne, hogy a folyosó jobb oldala picikét raktár és műhely még… a konzolasztalkám sincs még teljesen kész (ezért nincs közelebbi fénykép róla)!

Imádom már most is 😉

Volt annyi minden már ez a folyosó…

Beköltözéskor konyhaként kezdte:

No meg egy picit raktárként:

Majd kész lett a konyhánk, és átvedlett műhellyé és nagyon-raktárrá:

Csiszoltam és festettem itt tálaló-komódot…

…csiszoltam és lakkoztam oszlopot…

…és itt készült a Bohócorrú is:

Aztán tavaly karácsonyra tettünk egy kis rendet, és már élénken elképzeltük, mi lesz itt igazából – persze a túloldalról nincs fotó, de nem is baj… (Szerencsére már az emlék is fakul 😉 )

Aztán májusban festéssel ünnepeltük (majdnem) a házassági évfordulónkat 😉

Gyorsan be is rendeztük:

Majd lefestettem a konzolasztalomat, nagy sokára a függöny is felkerült, és a Lócám is hazatért ♥

Már a túloldal sem annyira vészes (max. az, hogy a bárszekrény még mindig nincs kész, és lassan hideg lesz festeni 😛 ):

Az “első benyomás” kissé késve készült el, de jobb, mint soha 😉

Ti is meginnátok itt egy teát az őszi napsütésben?