Párom nővére nemrég kérdezte, kell-e nekem egy fűszertartó.

Persze igent mondtam, bár első pillantásra láttam, hogy nem rendeltetésének megfelelően fogom használni – nincs is ennyi fűszerem, és a konyhában igazán nincs is hova tenni. Azaz: hely lenne, de oda nem szándékozom elhelyezni 😉 Ezerféle gyógyteámnak pedig picik az üvegek, no meg van már sajátjuk 😉

Eleinte nem volt ötletem, mihez kezdjek vele,  de amint hazahoztam, és felmértem pontos adottságait, máris nekifogtam az “átalakításnak”. Semmi extra – az üvegeket levettem, átmostam a polcot, majd felöltöztettem.

Ékszereim eddigi tárolása enyhén szólva nem volt praktikus. Egy kis fonott tartóba dobáltam őket, egymás hegyén-hátán, összegabalyodva pihentek. Nem lehetett átlátni a fülbevalókat, van, amit el is felejtettem, mert alulra került 🙁 Szánom-bánom, nem is volt túl kreatív megoldás 😛 , de eddig nem találtam meg a megfelelő tárolási módot.

Még ez sem az igazi. Leendő színe fejben az első pillanatban eldőlt… csak hát jelenleg nincs itthon sem táblafesték, sem fújós mattfekete… 😀 (Nem tudom, mi ez a hanyagság mostanában nálunk, de holnap pótoljuk a mulasztást 😉 ) Illetve, végleges helyét még nagy erőkkel keresem. De mivel a szobában még a bútorok sem az eltervezettek, minden módosul még, ráérek eldönteni ezt is.

Addig pedig szimplán élvezem a “kirakodóvásár” előnyeit 😀 (Bár… teszem hozzá… így jóval kevesebbnek tűnik a felhozatal… 🙁 )

Azon fülbevalók, amiket nem tudtam felakasztani a keresztlécekre, a polcokon kaptak helyet, ahogy a kis pöttyös gyűrűm és egyetlen brossom is. A karkötőnek használt láncok pedig az alul lévő kis fiókba kerültek.

Ha jól belegondolok, a polc funkciójában nem történt nagy változás – az ékszerek is fűszerek, csupán más területen 😉

Jelenleg, jobb híján, a szobában, a tv melletti kis szekrényen kapott helyet. Legalább szemmagasságban van 😉