(A másik az, hogy most írok a tavalyi karácsonyunkról… de tényleg sokszor eszembe jutott, csak ugye egyre távolabb kerültem az aktualitástól, most meg már annyira, hogy már vicces is lehet 😀 Olyan hiányérzetem lenne, ha ez kimaradna 😉 )

No:

A tavalyit megelőző Karácsonyunk (szokás szerint) olyan káoszba fulladt, hogy a következőre csak időt kértem ajándékba…

…és megkaptam ♥ 😀

Egy majdnem-4-hónapos Babával “nehezítve”, olyan nyugodt és összeszedett Karácsonyunk volt, mint még soha.

A Fát Kedvesem mikulás-sapkában feldíszítette, míg Pinci a hordozóban rajtam aludt. Nem mintha egy 4 hónapos annyit értene a dologból (bár Hédinél nem lehet tudni… 2 hónaposan olyan figyelmesen nézett a doktor nénire is, hogy ő Neki is elmondta a tudnivalókat 😉 ), de szerettünk volna Neki meglepetést az első Karácsonyfájával. Sikerült (bár a végére majd’ bepisiltem, mert Babástól nem ment volna)! Ahogy meglátta, összerezzent meglepetésében, és sokáig nézte a fényeket. Persze utána hamar megszokta 😀

Mindezek előtt már becsomagoltuk az összes ajándékot, és szépen, összeszedetten indultunk Szüleimhez ünnepelni.

Persze, teszem hozzá, süti-sütéssel nem bíbelődtem 😉 (Egy Babára ezt is rá lehet fogni 😉 )

…és, csak hogy ne legyünk olyan nagyon tökéletesek, “Hédi és Anya a Karácsonyfa alatt” képet csak a lebontás előtt jutott eszünkbe csinálni 😀

…a bejegyzés pedig, ugye… 😛 Bár, alig 3 hete még szállingózott a hó 😉 😀