Egy kis ház felújítása során pontosan olyan problémák merülhetnek fel, mint egy nagyobb esetében: padlókiegyenlítés, a burkolatválasztás nehézségei, alaprajz kialakítása, nyílászárók festésének nehézségei…

Arról már írtam, miért jó “használt” házat venni. Most nézzük a folyamatok részleteit – s mivel, méreteiből kifolyólag egy kis ház “személyre szabása” gyorsabban halad, mint egy nagyobbé (pláne, ha rendelkezünk már tapasztalatokkal e téren), a leírás belefér egy bejegyzésbe. Egy jó hosszúba 😉

Tehát:

1. Megszületik a vágy a vásárlásra

Babaházat általában 3 éves kor felett ajánlanak a gyerekeknek – vagy nagyon biztosra mennek, vagy Hédi lazán megelőzi a korát 😉 , nem tudom. Mindenesetre én a lányomat figyelem… és kezdő lökésnek bőven elég volt, hogy már nem csupán Ő “tornázott” velem, hanem az egyik nyusziját is “fekve ráteszem a lábaim a labdára”-pózba igazította.

Így rendeltem meg neki közelgő 2. születésnapjára egy babaházat 😉 Persze használtat, hogy – a felújítás révén – nekem is élvezetem legyen benne. (Neeeem, azóta sem játszottunk együtt… 😉 )

2. Az új ingatlan bejárása

Kicsomagolás után:

 

 

 

3. Kezdődhet a felújítás!

Itt férfikézre is szükség volt. Én nyomtam fel az “aljzat-betont”, Párom pedig csavarozott 😉 . Ez volt az első ötletem, aztán elvetettük, tovább agyaltunk, én közben elkezdtem a festést. A sorrend persze nem helyes, mégis nagyon szerencsésen alakult a helyzet: a tisztasági fehér festék tapadása megszüntette a belső válaszfalak pici mozgását, így, mivel az alsó és felső szint válaszfala tulajdonképpen egybefügg (azaz egy falappal oldották meg 😉 ), a csavaros emelés után a felső szint is megemelkedett, így nem volt szükség gerendás alátámasztásra (mint itt, a nagy Ház esetében), ahogy először terveztem.

4. Jöhet a burkolatok és a falszínek kiválasztása!

Miután megszületett a pontos alaprajz, megkezdtem a fürdő “burkolását”.

A jól bevált járólapot használtam fel (első körben valóban egy kerámia lappal próbálkoztam, de azon túl, hogy nem fért be ebbe a kis fürdőbe, még dögnehéz is – nagyon hamar leszavaztam). Megpróbáltam a nagyjából méretarányos kicsinyítését a mintának, de elsőre nem sikerült az aprólékos festés, illetve nem is nézett ki jól. Sokkal ütősebb lett így, a fürdőszobához képest felnagyítva a minta 😉 ♥ Táblafestékkel festettem.

A járólappal szomszédos fal “befeketítése” így nem jöhetett szóba – túl nagy részen találkozott volna két fekete rész, bármelyik falat választom. A Párom által e célból javasolt kis háromszög-fal, a wc-vel szemben, kimaradt végül, majd pótolom a festését feketére… ha már a falak színezésénél mindenhol a saját házunkat vettem alapul 😉

Így lett a konyha egyik fala málna, míg a hálószobáé sulyom. (A festékek 5 év után is szépen használhatóak, bár a platinumot jól fel kellett kavarni, mert már kezdett csomósodni.)

Természetesen az ajtókat “mustár-sárgára” festettem 😉 Ezt a(z egyébként ‘fenyő’ árnyalatú) festéket egy kedves ismerőstől kaptam, mert neki kimaradt. Először gondolkodtam is rajta, hogy kell-e ez nekem, hiszen a házunkban alig győzünk megszabadulni tőle… de most jól jött.

Persze a festés elsőre nem sikerült jól, felpöndörödött a tolóajtó használata során… kezdtem azt érezni, hogy maga a szín támad ellenem (micsoda piaci rés a horrorfilmek világában!), de végül rá kellett jönnöm, hogy a nagy haladni-akarásban nem vártam meg a száradási időt a két réteg között… hupsz. 😛

A hibám kijavítása után (azaz vártam, amennyit kellett 😉 ), az ajtók szépek lettek, és a használat során sem sérül a festés. Ugyanezzel a színnel festettem a házikó elejének kis háromszögeit, míg a tető és a lábazat szürke lett. Ami gondos (és elsőre elbénázott) színkeverés után jött létre… csak,  hogy nagyon hasonló legyen a háló ‘sulyom’ színéhez… persze megfelelő fényben látszik a különbség, a hálóban a picit kékes árnyalat, úgyhogy nem dolgoztam hiába 😉

5. Jöhet a legjobb rész: a berendezés! 😀

Fürdőszoba:

Mint fentebb is írtam, a fürdővel dolgoztam a legtöbbet (az Élet ismétli önmagát 😉 ) – ide kádat is külön kellett beszerezni: végül egy kívül mattfekete darabra esett a választásom 😉

Egy nagy kiszerelésű NIVEA krém kiürült dobozát fújtam le:

Az új lakókkal együtt néhány új bútor is érkezett, így még válogathattam is a berendezésnél 😉

A konyha:

A háló:

 

Végül egy kis szoba, ami jelenleg gardrób, később gyerekszoba is lehet (ahhoz új bútorok és egy nagyobb ‘gyerek’ kell… majd meglátom, ha Picúr is hátra költözik… de lehet, neki nem lesz igénye az ennyire nyilvánvaló hasonlatosságokhoz… ez az én játékom 😀 ).

Egészben:

A legjobb pedig, legalábbis a szememben, a bölcső kis lakója:

Az én, cirka 30 éves, kortól koszosnak látszó-de tiszta, ruha nélküli, haj nélküli (mert az a sapijával egyben volt 😉 ) Moncsi babám. Valószínű névnapomra kaptam valakitől – mert engem is így hívnak 😉 – olyan dobozkában volt, mint egy gyufás-doboz, és nagyon-nagyon imádtam ♥ Ezért is van még meg – méretéből adódóan könnyen elveszhet. Remélem, Hédi is nagyon vigyáz majd rá…

Persze ez a berendezés tényleg az én játékom volt csupán – Hédi azóta be- és kilakta a babaházat, a bútorokat ide-oda hurcolja a szobában (jobb érzés, ha nem kell vigyázni a többi bútor épségére , miközben leülteti a babákat), az “anyuka-babát” rengetegszer pisilteti (biztos azért, mert általában jön velem, ha wc-re megyek…) 😀 , a kádba beülteti az egész családot… de amit látszólag a legjobban élvez (és mondja is), hogy pakol 😉

Szerintem lakberendező (is) lesz… 😀 ♥

 

A kiemelt képről pedig csak annyit – ebben az esetben is a fürdőre vagyok a legbüszkébb 😀