Nagyjából. Ezüst és bronzos arany, megközelítőleg fele-fele arányban.

Imádtam a kis komódot díszíteni ♥

A saját-váll-veregetős vigyorgós bámuldozásnál hagytam abba az előző bejegyzést.

Itt:

Jól láthatóan és láthatatlanul is hiányzott még festegetés, főleg fekete – ahol kilátszik a beltér az ajtók becsukása után, illetve a fiókok oldala; aztán a fuksziával is bajlódhattam – a maszkolószalag felszedte sok helyen.

Ezeket meg tudtam úgy csinálni, hogy Párom játszott Hédivel (az is játék valahol, hogyan tarts távol egy irtó cuki és kíváncsi 2 évest a munkaterülettől 😉 ) bent, én pedig a konyhában molyoltam. Hosszabb volt így persze, de haladtam, és ez a lényeg.

Majd hétfőn este, miután Picur elaludt, szereltünk egy kicsit 11-ig… már Páromat is hajtotta valami zizi, hogy legyen kész végre rendesen! 😉 ♥

Ő az ajtókat csavarozta fel, én a bútorgombokat.

Igen, az az egy szeg, a virág és a szára között azóta is hiányzik… de amint lesz egy kis időnk, a helyére ütöm, és szépen-odafigyelősen, beállítva lefotózom… hiszen közeleg december 31-e 😀 😉