festettládafia

Egy csokor virág

Díszített bútoraimat apró csodák övezik.

2 napja 2-re nőtt a kárpitosszegekkel kivirágzott különleges kisbútorok száma. …és mindkettő ugyanarról a beszerzőhelyről származik 😉 Jó áron találok itt extra bútorokra (amiknek egyelőre a helye sincs meg a Házban, de a szívemben rögtön).

Ezt a valószínűleg újságtartó fakkosat sem tudtam otthagyni.

Oldalról.

Eredeti állapotáról valamiért nincs kép róla. De ugyanez volt, csak barnában.

Két ötlet versengett bennem, milyenné is varázsoljam.

Az első az volt, Picur leendő szobájába tervezvén, minden kis fakk más, vidám színt kap, az elejére pedig valami csajos mintát szegekből. Ez utóbbi végül megvalósult, csak színben vettem elegánsabbra a figurát az arany-fekete kombinációval. (Az még kérdéses, Picurhoz kerül-e átköltözése után… )

Minimális javítgatás (apró szögekkel hátlap-megerősítés és mestertapasszal javítás), illetve pici csiszolás után jöhetett a festés. Először Pentart arany akrillal indítottam, de valahogy “nem esett kézre”, nem fedett olyan azonnal-szépen… így újra falfestékhez fordultam. A PoliFarbe Platinum Decor Metáleffekt festékre esett a választásom, abból is a sárgaréz árnyalatra, mert az állt közelebb az általam elképzelt aranyhoz. 😉

A konkrét okra nem jöttem rá, de a korábbi (persze nem Decor…) falfestékektől megszokott azonnali fedés itt sem jött el. 🙁 Kellett pár réteg… morcos is voltam néha… de a végeredmény szinte szemberöhögősen feledteti a nehézségeket bénázásokat. Szép lett, no. Fényviszonytól függően pedig mindig máshogy szép ♥ .

“Arany” lett tehát az alsó polc, és a fakkok belseje; a bútor többi része pedig fekete (Skolatex táblafesték, mi más).

A fakkokat elválasztó 1,5-2 cm vastag lapok széle szintén fekete. A hengerrel végiggurítás és a lapos ecsettel szabad kézzel festés megbukott a bútor (korából adódó) aprócska egyenetlenségein. Így jött az átkenődött festék visszacsiszolása (arannyal javítgatás…), és a maszkolószalag.

Unalmas része az alkotásnak, de szerencsére nem szedte vissza az arany festéket, és az általa haladósabbá vált feketére-festés tényleg szép lett 😉

Csak nem látszik rendesen ebben a fényben 🙂 (Az a kis fekete maszat az első rész fölött javítva lett 😉 )

Végre jöhetett a legjobb rész, a szegelés ♥

Amit persze gondos tervezés előzött meg (amit menet közben csak kétszer kellett átvariálni…).

Sok apró virágot szerettem volna, és már a teljesen egyedi tervezgetés látszott a megoldásnak, amikor…

…pont megtaláltam a Kiskomód terveit, és arról írtam a facebook-oldalamon (KeresztszeGes), hogy milyen csoda volt a pont-odapasszoló elsőre kiválasztott virág…

…és 2 centivel arrébb néztem, a keresztszemes mintákat tartalmazó könyvem címlapjára.

Ott, azok a kis kék virágok jelentették a megoldást.

No meg két hasonlót még hozzáterveztem, eldöntöttem, mi lesz arany, mi óarany szeg (megszámoltam a kevéske aranyat, mert 106 kellett…124 volt még 🙂 ); kimértem-felrajzoltam a segédvonalkákat (négyzetrácsot), bejelöltem rajta a mintát, és… átmentem fakopáncsba 😉

Odafigyelősebbé tette a dolgot, hogy “fejjel lefelé” kellett dolgoznom (így értem el kényelmesen a bútor díszítendő részét), de végül is, csak meg kellett fordítani a tervező füzetet, és később nem fordítgatni 🙂 .

Nagyobb probléma az alátámasztás nélküli sarok szegelése volt. Minden ütésnél mozdult, “visszaütött”. Kis cuki módon alátettem egy párnát, hátha… de a szép egyenletesen ferdére sikeredett, “szélfútta” szegek helyrepofozása Páromra várt.

Ezt leszámítva gyorsan haladtam, nem bonyolódtam bele a saját jelöléseimbe, nem kevertem össze a szegek színét (ha látnátok a tervet, ez nem kis teljesítmény ám!), menet közben fotó-és-megfordítás móddal néztem meg, milyen is lesz, és csak minimálisan durván szakadt le a derekam, mert nem tettük elég magasra a bútort…

Végeztem egy délután alatt, majd Párom helyreigazgatta másnap, ami szeget kellett…, én letöröltem a ceruzanyomokat, kijavítgattam festékkel néhány apró hibát – hiányt még szerte a bútoron… a fakkok és az alsó polc közötti vájatba felkötöttem egy arany selyemszalagot (Apró Csoda újra: pont olyan volt itthon, ami ide kellett), és késznek nyilvánítva a Művet, csak nézegettem vigyorogva ♥ 😀

(Persze lakkozni még kell.)

Ellenfényben nagyon nem látszik, de a “teteje” is fekete.

Gyűlnek kis csodáim.

A következőt eladásra tervezem már (éjjeliszekrényke lesz)… csak legyen, aki megveszi 😉 ♥

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!