<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>festettládafia</provider_name><provider_url>https://festettladafia.cafeblog.hu</provider_url><author_name>hellomoncsi</author_name><author_url>https://festettladafia.cafeblog.hu/author/hellomoncsi/</author_url><title>Megérkeztünk</title><html>A Bogaram felújítása hosszú volt és kissé költséges.

Legyen elég annyi, hogy többe került, mint 9 évvel ezelőtt maga az autó... De hát... leírni is hosszabb volt! ;) - Persze az idő azért nekünk kedvezett - főként egy betegség utáni adó jóváírásaim és a császármetszésre kapott biztosítási összeg tette lehetővé a &quot;feltámadást&quot;... talán erre mondják, hogy minden rosszban van valami jó... :P

(A folyamatról: &lt;a href=&quot;https://festettladafia.cafeblog.hu/2017/11/01/rogos-uton-1-resz/&quot;&gt;első&lt;/a&gt;, &lt;a href=&quot;https://festettladafia.cafeblog.hu/2017/11/19/rogos-uton-21-resz/&quot;&gt;második&lt;/a&gt;, &lt;a href=&quot;https://festettladafia.cafeblog.hu/2017/12/02/rogos-uton-22-resz/&quot;&gt;második-folytatása&lt;/a&gt;, &lt;a href=&quot;https://festettladafia.cafeblog.hu/2018/01/04/rogos-uton-3-resz/&quot;&gt;harmadik&lt;/a&gt; rész.)

Persze az elején mi sem tudtuk, mi lesz a végeredmény. Főleg összegben...

Annyi volt biztos, hogy Bogyi-t eladni nem éri meg, másik Bogarat pedig sosem tudnék venni. Bogár nélkül pedig... el tudnék éldegélni, persze... de nem akarok. (Van mindenféle lelki háttér, meg betegséggel összefüggő pszicho-blabla magyarázatom rá, de ezt inkább mellőzném ;) Maradjunk a szerelemnél. Ezt talán mindenki megérti.) Azt hiszem, a Motorosok érezhetnek hasonlót, főként így a tavaszra várva - elsődleges megfigyelés, hiszen egy Motorossal élek &#x2665; :D Talán ezért is volt olyan elvakultan megértő és nem mellesleg, tehetséges a felújítás kapcsán... ;)

Lényeg a lényeg: maradt az imádott GAS-022 rendszám, bevált a &lt;a href=&quot;https://festettladafia.cafeblog.hu/2014/02/05/matt-fekete-almok/&quot;&gt;táblafesték-ötlet&lt;/a&gt;, s bár eltelt 3 év, Bogyesz és én még mindig olyanok vagyunk, mint &quot;a borsó meg a héja&quot;... benne ülni megnyugvás, otthon-érzet, bárhol járunk. (Persze nagyon nem mentünk még messzire, várjuk a tavaszt ;) )

Amiért pedig mindez több, mint extra? Az elmúlt 3 évben rosszabb lett a lábam &quot;működése&quot; a betegség miatt, ami néha a vezetésben is megmutatkozott... nem volt vészes, de arra pont elég, hogy félni kezdjek a forgalomban... majd megszületett Hédi, és ha Ő is a kocsiban ült, pláne képes voltam a pánikra :P

Az első úton Bogyival ezzel szemben... az első pillanattól minden úgy ment, mint 3 éve, a Nagy Kényszerleállás előtt. Nyugalom, profizmus ;) ...bőgés a megkönnyebbüléstől-hazatalálástól... és annak élvezése, amikor megelőzök 3 biciklis férfit, akik összerezzennek a dübörgéstől :D

Hát nem megérte? &#x2665;

[gallery columns=&quot;1&quot; size=&quot;large&quot; ids=&quot;4277,3292,4107,4134,4190,4191,4194,4195,4196,4200,4204,4208,4210,4211,4212,4216,4220,4222,4224,4243,4244,4245,4247,4250,4252,4289&quot;]</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://festettladafia.cafeblog.hu/files/2018/02/26195542_2012964972248369_7475830841674800025_n-1-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>