A régi bútorokhoz való vonzódásom nem könnyíti meg az életemet. A Házunk sok álmomat teljesítette (régi ruhásszekrény, képkeret, tükör…), de valami még mindig hiányzik. Régóta, nagyon, és egyre jobban. Ez pedig nem más, mint a fiók. Sok fiók. Lehet kicsi, lehet nagy… de legalább annyi kellene, ahány doboz van jelenleg az ágy alatt… + a […] Tovább

Kedden búcsút vettünk hatalmas Platánunktól, és “lecseréltük” egy cingár kis vérszilvára. Remélem, életben marad, és nemsokára kikerekedik. 😀 Platánunkra pedig már aznap feladat várt – otthonunk melegét adta néhány hasábbal. Furcsa, kettős érzés ez – szomorú, de valahogy meghittebbé is tette a begyújtást. A praktikus felhasználáson túl mindenképpen szerettünk volna megtartani Belőle egy-két darabot. Törzséből […] Tovább

Nem tudom, hogy kezdődött ez nálam, de évek óta odavagyok az ipari lámpákért. Persze nem soroltam a feltétlenül beszerzendő berendezési tárgyak közé, mint a régi ruhásszekrényt vagy a nagy képkeretet, de valahol az agyam mélyén mindig ott motoszkált 😀 Aztán a Házzal együtt “kaptunk” egyet. Egy durván rozsdásat, ami kint, a malacól előtt lóg. Hát, […] Tovább

Találtam még néhány képet “fél” konyhákról. Szóval ez csak kiegészítés, a szöveg ennyi 😉 A többi a fotókon: Képek forrása: pinterest.com (Azért ne tépd le a falról a felső szekrényeket! 😉 … talán elég, ha leveszed az ajtókat :D) Ha még olvasnál: Egy “fél” konyha – avagy az edények lázadása Konyha(sarok)tuning (Fel)újító gondolatok Szeretitek a […] Tovább

Egy konyha felsőszekrények nélkül nem konyha? Vagy jó esetben is csak “fél”? Vannak ellenérveim! 😉   Könyvespolcom “betörése” után (ó, hányszor fogok én még erre hivatkozni…! :D), a konyhába szánt nagy polcot vettem kezelésbe. Őt: Annak, hogy miért nincs felső szekrényünk, több oka is van: – az ablak – persze körbe lehetne “építeni”, de úgy […] Tovább

Majdnem mindenki, aki megnézte a Házunkat, így nyilatkozott (ha el nem tévedt benne ;)): “Tisztára, mint egy tájház!” Ha hozzávesszük azt, hogy néprajz diplomával rendelkezem, ezt akár felhívásnak is vehetném… de nem fogom. Félre ne értsetek, imádom a népi kultúrát, és annak minden ágát, de nem vagyok elvakult.   (Az egyetemen, első évfolyamon még a […] Tovább

Vannak helyek, épületek, amikbe pillanatok alatt beleszeretek. Akár 150 km távolságból is. Most szerencsém volt, nem csak én zsongtam be 😀 Így az eredmény: Egy vasárnap délelőtt (tegnap) 3 lány és egy sofőr (barátnő Párja), elindult a szíve után. Azaz Lány 1, aki kitalálta-megszervezte (Barátnő), Lány 2, akire meglepetés várt születésnapja alkalmából (Nővérem), és Lány […] Tovább

79 napja (igen, megszámoltam 😀 ), durván 2 és fél hónapja lakunk a Házban (és 8 éve vagyunk együtt ♥ – ezt jól példázza imént lezajlott beszélgetésünk: Ő: -Mindjárt jövök! (megy cigizni) Én: -Én is! – mármint “Én is szeretlek!” 😀 – de most nem erről lesz szó, csak eszembe jutott.) Tehát, elég régóta beköltöztünk, és bár […] Tovább

Már pár napja adós vagyok ezzel a bejegyzéssel, de mindig közbejött valami… na persze, szétszórt is vagyok, egyszerre több dolgot is csinálok, vagy éppen semmit, de azt aktívan 😀 (Általános alsóban egyszerre több könyvet is olvastam, na nem időben egyszerre. Mindig azt, amelyikhez éppen kedvem volt 😀 Hogy hogy tudtam követni mindet…) De most, amikor […] Tovább

Vannak olyan dolgok az életben, amik egyszerűen csak… tökéletesek. Nem tudom, létezik-e erre az érzésre egy szó, de ha nem, ki kellene találni. Nálam azt hiszem, a “bezsongás”-hoz áll a legközelebb. Ezt érzem, ha valami annyira-nagyon tökéletes, mintha direkt nekem találták volna ki. Nem tudom érzékletesebben leírni, talán néhány példa: – kicsiben: a Parkside minicsiszolóm […] Tovább