Ha haladunk, valahogy sosem pont azzal, amivel már nagyon szeretnék 🙁

A komód már alakul, de idő hiányában eszméletlen lassan.

A fürdőbe a járólap még valahol Spanyolországban pihen.

Persze ami most jön, az is fontos lépés, és legalább rákényszerít a pakolásra. Vagyis inkább Pakolásra.

Holnap jön ugyanis a kőművesünk, hogy berakja a hátsó szobába a tartóoszlopot, ami a megereszkedett gerendát fogja támogatni.

Délelőtt lecsiszoltam az oszlopokat (kell egy rövidebb keresztbe is, mert repedt is a gerenda 🙁 ), és két-két oldalukat lekentem egy sor lazúrral. Most szárad. Én meg pihenek. Rá-. Ugyanis délután jön Tesóm és Anya, majd meló után megfáradva Kedvesem is, és kezdődik a Pakolás.

A hátsó szoba ugyanis jelenleg raktár. Legyen elég ennyi.

Gondoljatok ránk… 😀