Igen, megszámoltam. 😉
(Na azért nem egyesével, hiszen a motívumok ismétlődnek.)
A végeredmény tehát: 393 arany, és 288 barna pötty.
Most biztosra mentem (ne járjak úgy, mint korábban), így grafittal “bekockáztam” előre a díszíteni kívánt területet. Irtó apró négyzetekről van szó, így nem méregettem ki pontosan – lettek eltérések, ami azt jelenti, hogy némelyik 2×2 mm-es, van, amelyik 1,5×2 mm-es 😉
Miután ezzel elkészültem, már gyorsan haladt a pöttyözés.
A végeredmény pedig még engem is elvarázsolt… 😉
(Persze az első fotók még a rácsvonal eltüntetése előtt készültek 😛 De a vártnál könnyebben ment ez a művelet is – a monopol radírt mintha csak erre találták volna ki 😉 )
A mintát abból a könyvből választottam, ami Nagymamám (Apa anyukája) goblein-keretével együtt került hozzánk, és ami, ahogy a benne található monogram jelzi is, Keresztanyué (Anya nővéréé) volt.
A minta, amit kiválasztottam, búzavirágos asztalterítő szélének díszítője. De, ahogy a könyv írja: “Ez egyébként máshova is alkalmazható.”
A végeredmény olyan lett (végre!), amilyet szerettem volna: szinte csak jelzésértékű, nem hivalkodó, finom kis díszítés.
Már csak lakkozni kell…no meg a fiókokat festeni… de a Lényeg elkészült 😀
NAgyon szép lett! Ez egy kicsit meditáció is.Felbecsülhetetlen lesz ez az asztal mire elkészül.Láttál már korábban ilyet valahol, vagy saját ötlet a bútoron?
Köszönöm 🙂 Erre most én is nagyon büszke vagyok 😉 Saját ötlet (lehet, le is kéne védetni? 😉 ). Így, hogy végre sikerült (az előző bejegyzésben leírtam szenvedéseim történetét…), már azon agyalok, mit kéne még végigpöttyözni…illetve, hogy erre az asztalkára is lehet elfér még néhány száz pötty 😉
Szép lett!
Fültisztító pálcikával én már pöttyöztem, elég haladós volt. Jó vele fára és textilre is dolgozni, mert a nyomásoddal tudod szabályozni a pötty nagyságát és ha merőlegesen tartod akkor nem tojások lesznek, hanem szép pöttyök. A festék sűrűségét kell hozzá jól belőni.
Köszönöm! 😀
Ez a pálcikás megoldás is jó ötlet – felveszem a listámra 😉 Mi anno környezetkultúra órán alsóban parafadugóba ütött szögekkel kékfestőztünk, az sem volt rossz 🙂