A bútorfelújításban van olyan meló, amihez férfikéz kell. (Pláne, ha pocaktájékon “túlsúllyal” küzdök 😉 ) Pontosabban olyan elemi őserő, amivel csak egy mamutra vadászó Férfi rendelkezhet.
A Fiókos felújításának menetét előre felosztottuk egymás közt. Cserébe Kedvesem is kap egy fiókot. Na jó, kettőt…és talán egy felső fakkot is – erről még folynak a tárgyalások.
Vasárnap reggel tehát nekiláttunk: Ő marcangolt, én fényképeztem 😉
A fiókok elejét farostlemez (?) fedte, ezek egy része sérült is volt már. Illetve, a fogantyúkat szeretném lecserélni, és azok eltávolítása is így vált lehetségessé. Tehát Kedvesem jött, látott, és tépett. 😀
Néha könnyebben, néha nehezebben (némelyik fióknál még tartott a ragasztó).
Most tehát így állunk. Legszívesebben már festeném, annyira kíváncsi vagyok a választott színre, de előtte még csiszolni kell picit (ezt most Párom átvállalta), illetve majdnem mindegyik fiókot ragasztani kell.
A festés után pedig jöhet a Lényeg…a millió-millió kárpitosszeg 😉 😀
